Hosszú évek óta megrendezik a Szenes Iván Emlékkoncertet a Szenes Iván téren Józsefvárosban, de egy újszülöttnek minden vicc új, mi most először láttuk.
A koncertre regisztrálni kellett, ami elvileg ülőhelyet biztosított volna a színpad előtt, ha nem is kijelölt helyet, hanem érkezési sorrendben lehetett volna választani. A helyszínen azonban ezek a székek nem voltak se elkerítve, se megőrizve, a regisztráció megléte vagy hiánya nem érdekelt senkit, az érkező emberek egyszerűen elfoglalták az összes ülőhelyet. Úgy lehetett még leülni, ha az oldalt felhalmozott sörpadokat a nézők odavitték a nézőtér mellé és maguk felállították. Egy biztonsági őr hölgy közölte, hogy „ezt nem lehet”, de mivel senki sem mozdult, ez is ennyiben maradt. Érdekes szervezés… A rutinos nézők egyébként saját kempingszékkel érkeztek, nekik volt a legkényelmesebb ülőhelyük. Volt még Toi-toi WC és oldalt egy kis büfé, kétezer forintos pereccel és olyan bóléval, amit nem takartak le, így a Szenes Iván tér falevelei és bogarai is gazdagították az ízvilágát…
A koncerten, ha jól értem, az Apostol együttes zenészei kísérték a felkért énekeseket, akik Szenes Iván és Szenes Andrea által írt dalokat adtak elő. Először Kocsis Tibor énekelt két dalt, a dalszövegben a helyszínek nevét Szenes Iván térre változtatva – ez először vicces volt, de később, a sokadik előadótól már kínossá vált.
Bódis Kriszta a kerület országgyűlési képviselőjeként üdvözölte a nézőket, Szenes Ivánt is méltatta. Utána Csonka András következett, és egy újabb szervezői baki: a Szeretni bolondulásig című dalba a háttérként is szolgáló templomból beleharangoztak, Pici viszont öreg profi, meg se rezzent tőle, simán végigénekelte a dalt a harangzúgás közepette.
Utánuk Nyári Károly elvileg zongorázott és énekelt, gyakorlatilag egy felvételt hallottunk lemezről. Ez abból is kiderült, hogy a két dal között Nyári beszélni akart a mikrofonba, de mivel nem volt bekapcsolva, semmi sem hallatszott… A második, általa „előadott” dal alatt pedig áramszünet lett, a Szenes Iván tér elsötétedett és elcsendesedett egy időre…
A koncert messze legjobb része volt, hogy Bodrogi Gyula is ott volt műsorvezetőként és énekesként, a Szerbusz Szenes Iván tér című dal előadása közben még táncra is perdült.
Zoltán Erika: Ha legközelebb látlak előadásáról nem tudtuk eldönteni, hogy playback vagy sem – ha Erika ezt még tényleg élőben tudja, nem rossz. A Kocsis Tiborral előadott duettjük (Hosszú forró nyár) is nagyon szép volt.
Érkezett Lagzi Lajcsi, ő is playbackelt, pedig Lajcsi aztán tényleg vérbeli élő muzsikus volt harminc éve, amikor utoljára láttuk egy egész estét koncertjét. Előadta a Piál a Föld című dalt, ami után Szenes Andrea hosszasan méltatta saját magát a dal megírásáért, pedig Hofi Géza legendás 1985 szilveszteri We are the world paródiája Szenes Andrea közreműködése nélkül is közismert volt már.
Ezután egy szilveszteri dalt énekelt mindenki együtt, a biztonság kedvéért háromszor is, mert a Duna World ezt a műsort szilveszterkor mindig leadja… Szeptember 13-a volt, de azért Boldog új évet, Magyarország!
Mi a második ismétlés alatt hazaindultunk, de Opitz Barbi előadásában a Tölcsért csinálok a kezemből még ott tartott minket, az tényleg nagyon jó volt.
Nyilván lehetne egyébként Szenes Iván dalaiból jó műsort is csinálni, ha az egésznek nem az lenne a célja, hogy Szenes Andrea az apja slágereinek a népszerűségében fürödjön egy ízlés nélkül összerakott hakni műsorban. Egy profi zenei rendező akár ugyanezekkel a zenészekkel is kitűnő műsort csinálhatna ebből, ahogy azt is hagyni lehetne, hogy a zenészek a saját stílusukban át- és újraértelmezzék Szenes Iván dalait. Én Lajcsihoz fordulnék először, mert tökéletes élő, zenekaros nagykoncertet tudna adni ezekből a dalokból. Burai Krisztián modernizálni tudná őket, ha felkérnék rá, Csonka Pici megfelelő zenei rendezőt ajánlana, Zoltán Erika táncosokat…
